 |
| X-faktor Janicsák Veca |
Újabban hosszabb hajjal hódítasz. Honnan jött az ötlet?
Janicsák Veca: Hannah Montanáról másoltam és ezt egyáltalán nem is titkolom. Neki annyira jól áll, az övé sem igazi, de nagyon szép. Gondoltam, hogy kipróbálom és megszerettem. Nekem mindig is hosszú hajam volt és pont nem sokkal az X-Faktor előtt vágattam le. Kicsit fura volt, mert rövidebb hajjal ismert meg a közönség, de most visszaváltoztattam a korábbira.
- Szemet szúrt a változás a férfiaknak is?
- Azt vettem észre, hogy a férfiak nem nagyon preferálják ezeket a mű dolgokat, de nem is az a lényeg. Én magamat teszem ezzel boldoggá. Egyébként pedig azt hiszem, hogy ők nem veszik észre az ilyesmit, se a műszempillát, se a hosszú hajat. ..Semmi sem tűnik fel nekik./nevet/
- Nap, mint nap kamerák, kíváncsi tekintetek előtt mozogsz. Sokat szépítkezel?
- Nagy hangsúlyt nem szoktam fektetni a szépítkezésre. Ezt úgy értem, hogy nem ez a legfontosabb dolog. Inkább azt mondom, hogy ápoltnak kell lenni. Az igenis fontos, hogy egy nő adjon magára, legyen tiszta, illatos, legyen mindene kivasalva és figyeljen oda a külsejére, de túlzásokba nem kell esni!
- Mégis segítesz a testvérednek, akivel szépségszalont nyitottatok...
- Ez inkább Reginának volt régi nagy álma. Ő sokkal "pipibb", mint én. Én rockosabb stílust képviselek, így talán egy kicsit szakadtabb vagyok ebben a dologban, de úgy gondoltam, hogy miért ne csináljuk együtt, ha már minden együtt csinálunk?! Ő igen nagy részt vállal a munkámban és a velem kapcsolatos feladatokban, ezért azt gondoltam, hogy elvárható, hogy ezt én is megteszem az ő álmával kapcsolatban. Így együtt indítottuk el és büszkék vagyunk rá.
- De a közértbe azért nem sminkeled ki magad?
- Nem tartom fontosnak azt, hogy az ember reggel a közértben is kisminkelje magát. Olyan, mintha takargatnivalója lenne annak, aki tartózkodik attól, hogy lefényképezzék, vagy meglássák smink nélkül, mintha lenne, mit szégyellnie. Nem szabad sohasem elfelejteni, hogy az az ember vagy, ahogyan születtél és, ahogyan kinézel. Ezt el lehet rejteni, el lehet kendőzni, de attól még te ugyanaz maradsz. Aki nem képes felvállalni a saját arcát mondjuk alapozó nélkül, az nem feltétlenül normális. Meg kell tanulni azt mondani, hogy ez vagyok én. S, ha te természetesen kezeled, akkor mindenki más is úgy fogja.
- Ha már szépítkezés, lelkileg volt időd feltöltődni egy kicsit ebben a nagy nyüzsgésben?- A nyaralás megvolt. Öt napot töltöttünk Angliában - ebből kettőt Londonban, három napot pedig Dél-Angliában - a nővéremmel. Nagyon jól éreztük magunkat. Valóban kellett egy kis kikapcsolódás, mert így újult erővel tudok én is készülni azokra a feladatokra, amik ebben az évben még várnak rám és ezek nem kis feladatok. Jót tett, hogy egy olyan helyen voltunk, ahol bizony senki sem ismert. Teljes szabadság és béke volt. Annyira megszoktam, hogy már az volt fura, hogy senki nem kért autogramot. De szeretem ezt az országot és a rajongóimat, úgyhogy hiányoztak már, jó volt hazajönni.
- Hogy tetszett Anglia? Mit csináltatok?
- Volt egy kis városnézés, de rapszodikusan változott, hogy éppen, mit akartunk csinálni. Volt egy fantasztikus biciklitúránk például, amikor Portlandbe akartunk egy kisvárosból átbiciklizni teljes szembeszélben. Odafele másfél órán keresztül mentünk, visszafelé negyed óra volt az út. Keményen küzdöttünk, el is estem kétszer a biciklivel, persze a saját stílusomban, ahogyan szoktam. /nevet/ Úgyhogy pihentünk, most pedig az újult erőnket fektetjük mindabba a sok-sok munkába, ami előttünk áll.